intermezzoSZOPrán
bazme köccsike! nyema szerencséd, ha nem dugtad oda a pofádat a tennapi koncertra! a bucco naggyon állat vót,
öljük meg a grandpierr ganajtúró attilát című schlágerával, osztotta a tudást, leszarom jobbos vagy balos, úgyis
te szopod meg szaros, mongya a latiny, és ez szigorúan legyött a gecizőkrül IS. öreg fless akkorát dobott, mint
egy bekávézott szonnbatthelyi bunkó az ausztrál törpehajigáló bajnokságon, baszod öndícséret bydes, de annyira
a plafonyon vót a koncertünk, hogy ezt má’ köccsögnehéz űberolni! de mi fogjuk! na, a hangverseny után odagyön
hozzám egy részeg luvnya, olyan finyás csöcse vót, mint az álom, egybül hugyozni kéreckedett a tarajos, hogyaszongya
mennyünk el kettecskén viszkizni! apám! a pipátul nem láttam! tuttam, ha azonnal nem lépünk meg, be nem
csempészem néki a krumplit máma esste! koncertlojvé meg még sehol! így is történt. kissé pálinkáztam a
turbóscsöcsű tyúkkal, megpróbáltam a nőivéce felé elkormányozgatni, de ott őrködött egy kannásboron edzett
pillantású klozettgrófnő vécésbanya, a zord erkölcs szarcsimbókos kipattogzott nejlonglóriája debil apró szünetekkel
villogott a feje körül, vasalt kék köppenyén a lekkeményebb karakószörcsöki metálpunk acélos répája is megbicsaklott
vóna! így tehát visszakormányoztam hyperbinbóst egy asztalhoz, aholis ő mattrészegen a szép dagi mauricsot kezdte
követelni rajtam, megkerestem, odahívtam egy szolid hármasgruppen reményében, ezt a nemes és önzetlen
gesztusomat didike azzal jutalmazta, hogy kecses sugárban az asztal alá hányt! ennyit a szekszuális indíttatású
önzetlenségről, s ne többet! mit tehettem, lemondó gesztussal a szép de annál használhatatlanabbul bekúrt csöcsinek
ajándékoztam koncertongyűrődött utolsó pépörzseppimet. még pörrentem a tyúkkal egy-két kört, oszt ahogy vártam is,
elhúzott. de fel a fajjal! lesz még muflony, lesz még lágy kenyér! így hát, folytattam ott, ahol abba se hagytam seregnyi jó
ismerősömmel hajnalig a vedelést.
…………………………………………………………………………………………………………………………………….DrFlash 2004
IntermezzoSZOPrán
