DeFincsi délutánja

___A Szarosfalvi testvérek Délfranciaországból irányított sikeres távlábeltörési kísérletének áldozataként begipszelt ballábbal és jobb kezében egy ultramodern alkarmankóval sasszézik az *** úti zebra közepén Leonarkó deFincsi, a száguldó autók között araszolva igyekszik átérni a másik oldalra, a lámpa már régen piros, egy túlparti hirdetőoszlopról moziplakát felirata üti arcul: IFJÚSÁGI LÁZADÓ VISSZATÉR AZ AKOLBA! mert ha nem, könnyen úgy járhat, mint Imi Hendrix, a kisvárosi máktejarottyintó szobadzsanki! – morogja deFincsi maga elé, egyik zebracsíkot hagyja el a másik után, átér végre, ráhág a járdára, balra át, örök gyalogos, dzsanki nem jár mostanában arra, pókháló van már a vénámon, énekli félhangosan az Izzó Csikló Trió slágerét, erreföl meglátja maga előtt ringani Pintácsi Popóka fejedelmi forrónadrágját, Hé, Bambabombázó! kiált utána, Popóka megfordul, Lógsz egy lövettel, szól a délceg mankós Leonarkó, leróhatod természetbe’ is nyuszimuszi, Popóka csücsörít, a Lesz Vigasz büfé nőivécéjében jó lesz? Rendicsek, szopósmalac! bólint Leó vidáman, katonásan hadonászva mankójával a közeli büfé ajtaja felé, süt a nap, semmi gond, a vécébe érve Popóka tornazsákját teríti deFincsi lábai elé a hugyos kőre, rátérdel, elővonja és szorgoskodni kezd, Kis virág nyílott a trágyadombon, üvölti operai baritonján a csúcsra érve Leonarkó, Hát ez már több a sokknál! lihegve fut be a nagybajszú kocsmáros, Popovics, a Valagember, régi artistacsalád méltatlan foglalkozást űző sarja, dörömböl a vécéajtón, ordít, Halkabban, baszod, Fincsi! nem otthon vagy, eltöröm a másik lábadat is, bukik ki belőle az erőművész, na gyorsan kifeleee! Popóka kitámogatja alkalmi partnerét az utcára, a törzsvendégek csak néznek, mint ponty a tepsiben, Ez állat volt, Pintácsi, érted te a dolgodat, ezért meghívlak egy kétgombócosra a Nyalizó Fagyizóba! így szól a büfé előtt a gáláns deFincsi, és ezzel redőny.

Barcs Miklós 2001.

.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük