Badiou: Lét és esemény

„Csodálatos, hogy ugyanez az ember, Cantor, erre a megvalósításra, amely szerint az egy a többes-lét nemléte, és amelynek ő a felfedezője, csak azzal a bolondos igyekezettel reflektál, hogy Istent, vagyis az egyet a többes minden abszolút feltételezésétől megmentse.” A. Badiou: Lét és esemény 47. o.

„A nyelv nem hozhat létre létezést, csak hasadást a létezésben.” 51. o.

„A hatalmat valójában teremti a politika léte, és nem annak adekvát megnyilvánulása.” 323. o. Badiou Rousseau-ról

„Ha most e könyv bevezetőjéhez visszacsatolva megvizsgáljuk, mit tesz lehetővé számunkra a filozófiai eszmecsere modern vonatkozásban, és következésképpen melyek a feladataink, a következő képet vázolhatjuk fel:

a. Lehetséges újra rákérdezni a filozófia egész történetére, görög kezdeteitől, az ontológiai kérdés matematikai szabályozásának hipotézise alapján. Látni fogjuk akkor, hogy egyszerre körvonalazódik egy folytonosság és egy korszakolás, mindkettő nagyon különböző attól, amit Heidegger elénk tár. Különösen az igazság tanának genealógiája fog oda vezetni, hogy egyszeri értelmezések kimutathatják, miként dolgozzák meg az egész metafizikai szöveget az esemény és a megkülönböztethetetlenség meg nem nevezett kategóriái. Azt hiszem, sikerült ennek néhány példáját adnom.

b. A logikai-matematikai eljárások szoros elemzése Cantor és Frege óta lehetővé teszi annak elgondolását, amit ez az intellektuális forradalom, az ontológia vak visszatérése saját lényegéhez lehetővé tesz a kortárs racionalitásban. Ez a munka lehetővé teszi e tárgyban az angolszász pozitivizmus monopóliumának felszámolását.

c. Ami a szubjektum tanát illeti, minden egyes generikus eljárás elemzése megnyit egy esztétikát, egy tudományelméletet, egy politikai filozófiát, és mvégül a szerelem titkait, egy összeolvadás nélküli kereszteződést a pszichoanalízissel. Az egész modern művészetet, a tudomány minden bizonytalanságát, a lerombolt marxizmus által előírt minden harci feladatot és végül mindazt, amit a Lacan név jelöl, megtalálja, újraformálja, végigjárja egy olyan filozófia, amelyet tisztázott kategóriái visszaadnak saját korának.

És elmonhatjuk ezen az utazáson – legalábbis ha nem veszítjük el annak emlékezetét, amit egyedül az esemény hitelesít –, hogy a lét, az, amit létnek nevezünk, alapozza meg annak a szubjektumnak a véges helyét, aki így dönt: A Semmi távozott, marad a tisztaság palotája.”

A. Badiou: Lét és esemény 403. o.

…vagy eljutunk egy újfajta struktúrához, amely képes elvezetni a kollektív vágy és a forradalmi szerveződés fúziójához, vagy elnyomásról elnyomásig haladva folytatjuk utunkat egy olyan fasizmus felé, amelynek fényében Hitler és Mussolini viccnek tűnik majd. Felix Guzattari